Winter Wonderland

Akkor értékelünk valamit a legjobban, ha már egyszer hiányzott.

Ezt már milliószor észrevettem magamon, és hiába emlékeztetem magam rá, hogy mennyire szerencsés vagyok, mégis sokszor elfelejtem. A boldogság is csak egy nézőpont, ugyanúgy lehet
valaki szerencsés és boldogtalan, mint szerencsétlen és boldog, a lényeg az, hogy milyen nézőponttal áll neki tanulmányozni az ember az életét.

Múlt héten "teleltem", Edinburgh-ban voltunk Skóciában Cilivel, gondoltuk elmegyünk, mert miért ne. Olinak nem volt kedve utazni, úgyhogy ez egy csajos buli volt. Mivel egy kicsit kiszakadtam a svájci életemből, ezért a repülőutakon volt időm gondolkodni azon, hogy mi számomra az érték. ( valamiért nem tudtam olvasni ami iszonyat fura, pedig ott volt nálam a Kindle vagy 300 könyvvel megtöltve...)

Érdekes hogy van egy magyar életem, és egy svájci életem is, és furcsa volt, hogy egy harmadik helyen vagyok, és össze tudtam hasonlítani, hogy mi hiányzik jobban, a svájci vagy a magyar?
Amíg Svájcban vagyok, persze mindig a magyar hiányzik, a teázók, a tömött utcák, a belvárosi helyekről kiszűrődő hangok - ez Svájcban mind nem létezik - de Skóciából egyértelműen Svájcba
vágytam "haza". Nyilván Oli ebben magas faktor, de ha őt leszámítom, akkor is. A rend, a nyugalom, a tisztaság, és az otthonunk kényelme mind hiányzott, és elkezdtem jobban értékelni, hogy milyen klassz helyek tartoznak az életembe.

Edinbrough amúgy csodaszép hely, karácsonyra feldíszítve pedig főleg. Az épületek az óvárosban olyanok, mint egy mesekönyvben, minden zegzugos, kanyargós, romantikus. Kicsit Szentendrére emlékeztet, a macskaköves kisutcákkal. Az egész persze felelevenítette a Skót kalandjaimat a Skibo kastélyban, és elkezdtem értékelni a szép emlékeimet, a tapasztalataimat, és hogy nem minden új, hanem inkább több, minden picit hozzátesz a meglévő emlékeimhez, és felfrissíti meg kiszínezi őket.

A legfontosabb pont amit értékelni kezdtem, az Oli volt. Pont mielőtt felszállt a gépem összevesztünk a telefonban, és mivel a helyen ahol megszálltunk iszonyat ratyi volt a wifi, ezért nem tudtunk kibékülni normálisan, csak miután hazaértem. Olival nem voltunk külön nyár eleje óta, és néha nem árt, ha az ember kicsit eltávolodik a másiktól, hogy értékelni tudja a másikat.

Ezen kívül értékelni kezdtem az itthoni wifit, mert net nélkül az élet kevésbé kényelmes. Ezért azonnal elkezdtem értékelni Cilit is, hiszen milyen klassz barát az, akivel a semmi közepén csak úgy összehozol egy találkozót, és a wifi hiányát elfeledteti, ahogy mindenféléről dumcsiztok.

Amikor hazafelé repültem, ezeken tűnődtem, (meg azon hogy ez életem eddigi legszebb repülőútja, mert végig bárányfelhők voltak, ezért közelről tudtam követni, hogy melyik ország fölött vagyunk, a magasabb hegyeken mindenhol volt hó, és a kisvárosok csodaszépen kirajzolódtak, és még szélmalomfarmot is láttam a tengeren) és arra jöttem rá, hogy egész eddig úgy éreztem, hogy Svájc a semmi közepén van, és elszigetelten élünk Olival a tundrán, de valahogy Edinburgh alatt rájöttem, hogy Svájc mindennek a közepe, és a többiek vannak messze, nem pedig én. És amikor megláttam felülről Baselt, és a hófödte hegyeket, akkor úgy éreztem, hogy idén igazán boldog lesz a Karácsonyom, mert végre 100 év után, végre lesz hó, és az egész ország úgy néz ki, mint a Winter Wonderland. Én pedig mesehős vagyok, pontosabban Ana a Frozenből(Jégvarázs). Enke pedig Elsa.

Szóval nézhetem úgy hogy a világ végén vagyok, meg nézhetem úgy is, hogy én vagyok az ország hercegnője. Az utóbbi szimpatikusabb úgyhogy, ezentúl így gondolok rá.Értékes emléknek meg itt van néhány kép Edinburghról és a felföldről:

A mi kis DIY Pinterest esküvőnk 6. rész - könyves dekorációk

Imádok olvasni. Fantasztikusnak tartom, hogy egy picurka tárgy, egy könyvecske, végtelen univerzumokat tartalmaz. Teljesen belemerülök, sírok, nevetek, színesebb, mint bármelyik film, hangosabb mint a házimozirendszer, pedig csendben ülök. De közben csata van, vagy éppen szerelem, vagy mindkettő egyszerre. Ezért is éreztem úgy, hogy a mi esküvőnkön kell hogy legyenek könyvek. Szerencsére Literacy témájú esküvőből elég sok van, és a Pinterest lelkes fogyasztói nagyon hamar bele is botlanak ebbe a témakörbe. Volt egy pont, ahol azt gondoltam, hogy szimplán a könyvek, az irodalom legyen a témánk, de aztán rájöttem hogy a kulcsszó az, hogy "témánk", és Olivérnek nem sok köze van a regényekhez. Sokkal jobban szereti a filmeket, és ha könyvet látok nála, abban 90%-ban tananyag van. Vagyis, az én nézőpontomból tananyagnak számító szakszöveg. Oli szerint érdekes megállapítások. Hát legyen. :)

Szóval, mutatok pár Literacy pint, és hogy végül miket választottam (ebbe a részbe Olinak nemigazán volt beleszólása, de mindenre azt mondta, hogy tetszik neki.)

Először is, maguk a könyvek. Találtam néhány klassz pint, amin könyvek voltak az asztalokon. Ezt rögtön elkezdtem imádni, és bele is vetettem magam a könyvkutatásba. Végül a legtöbb könyvet a Corvin negyednél lévő használt könyveket árusító kis vagonnál vettem, aminek volt egy külön "antik" témájú rekesze. Szerencsére mindig újra töltögették, én pedig mindet elhoztam, ami őszies volt és szép. Kicsit bűnösnek is éreztem magam, mert korábban még soha nem vettem könyvet szimplán a borítója miatt, és mint könyvmoly, egyenesen bűn-nek tartom, ha valaki pusztán dekor célzattal tölti fel a könyvespolcát, és mint könyv-sznob, lenézem azokat a delikvenseket, akik nem tudják megmondani, hogy miről szólnak a tulajdonukban lévő könyveik.

Tehát, bűnöző lettem. Feláldoztam az elveimet az esküvő oltárán. De szerencsére, megtarthattam az összeset, és el is olvashatom őket. Amiket nem a könyvárusnál vettem, azokat a családi könyvtárunkban találtam, és jól megnéztem, hogy mit teszek ki az asztalokra, hogyha netán valaki lekajálja, ne kapjak később szívrohamot.

Íme:
Pinek:


A valóság:

Majd a későbbiekben ejtek pár szót a játékról, amit Olival szerveztünk, de azt mindenképpen megemlíteném, hogy ezek a könyvek nagyon jó alapot szolgáltattak a játék egy részéhez is.(ezért lóg ki a legfelsőből egy papír) Ezzel a display-el nem vagyok teljesen megelégedve. Alapból úgy terveztem, hogy ráteszem a tetejére a virágot, de nem tetszett, szóval, végül mellé került. Ez egy olyan dolog, amit itthon nem tudtam kipróbálni. Viszont így hiányzott valami a könyvek tetejéről. Pl. egy kisebb virág, vagy akármi. Nem lehet minden tökéletes ;)

Az egyik legelső könyves témájú pin, ami nem is feltétlen könyves témájú, de megtetszett, és úgy döntöttem, hogy nekem KELL egy ilyen, az a következő volt:

Ez konkrétan egy Gyűrűk Urás idézet, és csodálatos, fantasztikifikuszooos. Már meséltem róla, hogy az Aliexpress alapvető kelléke volt az esküvőnknek. Szegények viszont híján vannak a minőségnek. Nem is találtam semmi ehhez hasonlót. Sokáig keresgéltem, már kezdtem feladni, és az is megfordult a fejemben, hogy megcsinálom, mert anno volt egy rövid szerelembe esésem a dekor-forrasztással, és néhány rokon tulajdonában van ennek a szerelemnek néhány gyümölcse, de nagyon macerás, fárasztó, könnyű elrontani, és lusta vagyok hozzá, mert a végeredmény sem tökéletes. Végül rákerestem Etsy-n is. Az Etsy fantasztikus. Csodálatos, eredeti dolgok áruháza, ahol tuti, hogy megtalálod a legszemélyreszabottabb, legwamposabb csodát. Csakhogy a klassz cuccok nagy része Amerikából jön, és ellentétben a kínaiakkal, sajnos az Etsy felszámol elég durva postaköltséget. Így fordulhat elő, hogy egy 3000 Ft-os dolog, végül 12.000-essé válik, a postaköltség miatt. Bár ki tudom fizetni, de ez egy lelki dilemma. Kifizetnél valamiért, ami a szemedben 3000-t ér, 13 ezret? Mert én egyszerűen nem bírom magam ilyesmire rávenni. Úgyhogy lekorlátozom szegény Etsyt, a hozzánk közelebb eső országokra, és ott böngészek. A sztori vége, hogy találtam egy Ír boltost, aki konkrétan fába hegesztéssel foglalkozik, és a boltjában Harry Potteres, és Gyűrűk urás cuccok tömkelege van. The Dribbly Yak ez a bolt neve. (https://www.etsy.com/shop/TheDribblyYak)
Szóval, megrendeltem tőle ezt a csodát, és azóta is imádom, kint van a lakásunk falán, a bejárat mellett. Szerintem iszonyat cuki:


Tehát Gyűrűk Ura pipa, na de mi van a többi fantasztikus könyvemmel???

Találtam klassz kis vintage illusztrációkat a kedvenc könyveimről. Ezeket letöltöttem, és kinyomtattam keményebb papírra. Az oszlopokra ragasztottuk fel őket, szegények kicsit össze visszára sikerültek a nagy rohanásban. Az egyiken például az egy gyűrű volt, "Lost and found" címszóval. Aliexpressről rendeltem egy 100 forintos Egy gyűrűt, és elrejtettem a dekorációk közé. A vicc az volt, hogy annyira sok minden volt már, hogy amikor valaki random megtalálta, nem is emlékeztem hogy miért is volt ott ... Egyébként Hamupipőke Cleaning Service, Robin Hood fejvadászos, és Quiddich reklámos is volt köztük. A Hello Feyre Darlingosat én csináltam photoshopban, egy másik képet alakítottam át, mert Court Of Thorns and Roses-os nem volt, túl új a könyv :)

Hogy nyomatékosítsam a Harry Pottert, a szállásokra közlekedő tranzit kisbusz falára felkerült egy Roxfort Express felirat, ez Aliexpressről származik.

A kedvenc könyves dekorom, viszont mindezeket felülmúlta:


Ezek a cuki irányjelző táblák könnyen elkészíthetőnek, és személyre szabhatónak tűntek. Mi legyen rajta? Gyorsan végignéztem a Goodreadsen a legmagasabban értékelt regényeimet. Úgy döntöttem, hogy mindegyik kedvenc könyvemből a kedvenc helyszínem nevét írom fel a táblákra. Kartondobozokból sniccerrel kivágtam a kis deszkáimat, direkt rögösre, és egyenetlenre próbáltam csinálni. Akrilfestéket használtam, mert úgy gondoltam, hogy az talán picit jobban ellenáll az időjárásnak mint a tempera. Letöltöttem minden könyvhöz külön betűtípust, és egy Word dokumentumban elkészítettem a tervet. Úgy gondoltam, hogy mindegyikre teszek egy apró ábrát is. Ezekhez a pici illusztrációkhoz is a Pinterestet használtam ihletforrásként. Kiválasztottam az alapszíneket, és a betűszíneket, színeset szerettem volna, úgyhogy a regények hangulatához választottam színeket. Volt otthon két keményebb karton hengerem, amik a karácsonyi csomagolópapírok belsejét alkották korábban. az egyiket bevágtam alul, hogy "hegyes" legyen, és így egymásba tudtam illeszteni őket mindenféle nehézség nélkül.
Megfestettem az alapszíneket, sötétebbel csíkokat húztam, meg fa rögöket, hogy realisztikusabbnak tűnjenek,tehát deszka szerűnek. Utána ceruzával rárajzoltam a betűtípusok és a kis illusztrációk körvonalát. (Sötétebb háttérnél először rajzoltam fel ezeket, és csak körülötte festettem hátteret.) Kitöltöttem a betűket, megfestettem a kis illusztrációkat, hagytam száradni, és kész is. Mindezt Svájcban műveltem, szóval a végterméket már otthon raktam össze, celluxszal.
Gyártás közben:

Ilyen lett:



Most megyek, mert szólít egy könyv és ki kell egészítenem ezt a könyvuniverzumot..... <3 p="">

Halloween 2017

Hip-Hip Halloween!

A 2. legkedvencebb ünnepem a Karácsony után.
Fantasztikusan csodálatosnak tartom, hogy mindenhol őszi színek pompáznak, az emberek dekorálnak, tököt faragnak, összejönnek családok, és baráti társaságok, és csomó amúgy feszkós és karót nyelt ember, festékeket ken az arcára és idióta ruhákat vesz fel. EPIC.

Szinte minden évben Halloween buli van nálunk, idén sajnos nem volt, mert Svájc picit messze van a barátainknak, és Enke is Lengyelországban picurit megközelíthetetlen. Szétszéledtünk, na. De ez nem akadályozott meg abban, hogy hangulatba jöjjek, és mivel másra nem tudtam fókuszálni, bedobtam magam a tökdekorálásba. Múlt héten hétvégén rávettem Olit, hogy elmenjünk tökfarmra. (Oli fejét el tudjátok képzelni amikor bedobtam az ötletet). Hű szerető, s odaadó friss férjként alávetette magát az ötletnek, és nekiindultunk Seegräben-nek, ahol a tökfarm van. Kb. 30 perc kocsival, és nagyon szép az út. Én már attól is el voltam ájulva, hogy az őszi erdő közepén, színesen pergő falevelek között autózunk.

A tökfarm iszonyatosan klassz volt, nem volt belépő, és rengetegen voltak. Halmokban álltak a tökök, nem is tudtam hogy ennyi féle tök létezik!!
Lehetett kilóra is venni, de mi egy zacskós megoldást választottunk, ahol megveszed a zacsit, és addig tömöd, amíg bírod, akármilyen tökökkel, amilyennel akarod. Alig bírtuk elvinni a kocsiig, végig azon paráztunk, hogy szétszakad. Mondtam Olinak, hogy suttyó magyarok vagyunk, és lehet, hogy csak háromnegyedéig kellett volna tölteni, de Oli rámutatott a tényre hogy a svájciak jobban megtömték, szóval megnyugodtunk. :)


Voltak farm állatkák, lehetett kecskét simogatni, volt étterem, de lehetett kapni kolbászkákat is, meg nyársakat kölcsönbe, és volt egy hatalmas tábortűz, ahol sütögették a kisgyerekes családok a kolbikat. Volt egy hatalmas tökfarm, ami már üres volt, mert leszüretelték a tököt - itt egy picit meghasadt a szívem, de túléltem. Volt biobolt és kézműves kaják boltja, szóval vettünk házi kalácsot, meg házi lekvárt egymilliárdért, de nem sajnáltuk mert finom. Az is volt. NAGYON finom. És nyilván a fő attrakció, a milliárdnyi tök, tökszobrokkal.


Szóval elégedetten távoztunk, a vacogtató hideg ellenére, kaláccsal és tökkel megrakva.

Itthon csodaszépen elhelyeztem őket, és immáron őszi hangulatú lett a lakás. Halloween előtti napon pedig jöhetett a tökdekorálás, és faragás. Ilyenek lettek:
Őszi VS Halloweeni tökök.


A legtöbbhöz alkoholos filcet és fekete temperát használtam, némelyikre tettem masnit szalagokból. A narancs, a fekete és a fehér dominált idén :)



Ezek a tökök a bejáratnál vannak. Az esküvőről megtartottam a krétatábláimat, és átírtam rajtuk a szöveget. Van egy trick or treat-es, egy give thanks-es és az alábbi:


Ezen kívül csináltam egy agyas tököt, ami szerintem már alapból úgy nézett ki, mint egy agy XD, de ráfestettem lilával, sárgákkal, és zölddel, hogy még-inkább hatásos legyen. ilyen lett:

Ezeken kívül kettőt kifaragtam, az egyik egy klasszikus kis Jack O'lantern lett, a másik viszont őszies levelek és bogyók témát kapott, kicsit béna lett, de új technika, amit ki akartam próbálni. Pici fúrófejjel, fúróval csináltam a mintáját.

Idén az apró dísztökök töltötték meg a lakást, és nem volt egy darab nagy tököm, úgyhogy a piciket faragtam ki. Ennek kellemes/érdekes mellékhatása az lett, hogy mivel alig fért bele a mécses, ezért a láng közel esik a tökfalhoz. Szóval rövid időn belül megtölti a lakást a kellemesen pörkölődő tök illata.......

Happy Halloween!

A mi kis DIY Pinterest esküvőnk 5. rész - BMX-es dekorációk

Sokat gondolkodtunk azon, hogy mivel tudnánk még-inkább személyessé tenni az esküvőnket. Az inspirációt, hogy tegyük az esküvőt személyessé, még a lánykérés előtt gyűjtöttem be. Volt egy iszonyat klassz honlap, whengeekswed.com, ami sajnos megszűnt, de a facebook oldaluk ha jól látom még megvan. A lényeg hogy tedd bele az esküvődbe azt az apróságot, amit szeretsz, például a rajongásod tárgyát. Legtöbbször Harry Potter vagy Starwars a nyerő ilyen téren, de lehet bármilyen fandom által inspirált dolog. Mielőtt rákerestem volna a nerdy wedding/ geek wedding címszavakra, el se tudtam képzelni, hogy ilyesmi elegánsan tud kinézni egy esküvőn. Megmutattam Olinak, akinek tetszett, és mindketten választottunk egy fandomot, Oli a BMX-et, én a regényeimet.

Elkezdtem célirányosan dekorokat keresni, és kicsit csalódott voltam, mert bár van BMX-es esküvős Pin a Pinteresten, de nem túl sok. Literature wedding témában persze milliónyi. Szerencsére volt egy dolog, ami Olinak azonnal megtetszett, méghozzá a bicikilánc gyertya. Amikor megláttam, mondtam neki, hogy ez iszonyatnagy meló, de megcsinálta. Láncbontóval szétszedte a láncokat, majd megfelelő méretűre pattintotta össz a kis füzéreket. Utánna Blutech és pillanatragasztó segítségével a mécsesekre erősítettem a láncot, az aljukra kartonból köröket vágtam ki, hogy a lánc olaja ne érjen hozzá semmihez. 

Ilyen volt a Pin:

Ez pedig a végeredmény, az esküvőnkön:

Szerintem klasszak lettek, és ami a legfontosabb, hogy beletettük a lelkünk. Ezen kívül, nagyon megtetszett nekem, a Marquee betűs BAR felirat, amit minden esküvőshopban reklámoztak, és pin-en is rengeteg volt belőle. Nekünk a helyszín bárja sajnos nagyon egyértelmű helyen volt, és csodaszépen rajta volt a felirat is, szóval ilyesmire nem volt szükségünk. BMX dekorra viszont igen. Így született meg az elképzelés, hogy a BAR inkább BMX legyen.

BAR betűk a Pinterestről:

A mi BMX betűink a főasztalon:

Ilyen betűket viszonylag sok helyen lehet kapni, de én személy szerint túl drágának találtam őket. Végül Aliexpressről rendeltem, a költségéhez azt is hozzá kell számolni, hogy minden betűbe 2 elem kell, szóval összesen így sem volt olyan nagyon olcsó, de azért Aliexpressről rendelve már úgy éreztem, hogy megéri.

Ezeket a betűket meg is tartottuk, és a lakásunkat díszítik.

A fentieken kívül, még a következő ötletet találtam. Bicikli kerekek, amiket ötletes módokon lehet feldobni. Nagyon tetszett a fényképes megoldás, de sajnos rólunk nincs túl sok közös kép, meg a képek rögzítése sem tetszett nagyon. Valamiért a minicsipeszes megoldások nem a kedvenceim. Úgyhogy, végül azt találtam ki, hogy kartonból kivágom hogy Alma és Oli, és azt ragasztom rá ívesen. A költözködés miatt volt egy csomó kartondobozunk. Választottam egy betűtípust és ClipArtban görbén felírtam a szöveget. Utána megrajzoltam cerkával a dobozon a vezetővonalakat a méret miatt, aztán a laptopról lemásoltam a betűket. Kivágni nem volt könnyű, De sniccer-olló kombóval sikerült kivitelezni a műveletet. Végül fehér dekorfestékkel festettem be. A virágok később kerültek a kerék aljára, mert az autódíszekből megmaradt néhány. A kereket Oli adta :)

Íme az eredeti pin amit kitűztem:

És a végeredmény:

Ezt a táblát nem is az esküvőre vettük, de végül kiraktam ezt is. Svájcban vettük egy aprócska faluban Luzern mellett, ahova egy hajókirándulás alkalmával jutottunk el.

Amit még kézzel alkottam, az a gyűrűpárna hímzése volt. Hobbiboltban vettem Swarovski gyöngyöket, és rendes bézs gyöngyöket, és azokkal varrtam mintát a párnára. Magát a párnát Oli húgijától kaptuk, aki csodaszépre megvarrta, szalagot is tett rá. Én egy picit csicsáztam rajta a gyöngyvirággal, meg gyöngycikornyákkal, amihez természetesen pinről szereztem az ötletet, plusz a közepébe varrtam egy BMX-et. Nem sikerült túl jól, de Olinak nagyon tetszett, meg nekem is. Remélem a legfelső pinterest párnácska visszaköszön a végterméken. Íme:

Az utolsó apróság, hogy még BMX-esebb legyen a buli, Oli biciklije volt. Csináltunk vele csoportképet, a fiúk csináltak vele vicces képeket, szóval szerepet kapott.

A mi kis DIY Pinterest esküvőnk 4. rész - a koszorúslányok felkérése

A Pinteresten, ha az ember lánya beírja, hogy "wedding", nem csak emberi idővel végig görgethetetlen mennyiségű esküvői ruha és dekoráció jön elő, hanem rengeteg olyan kép is, amin koszorúslányokkal vannak a feleségjelöltek. A Pinterest esküvők elengedhetetlen részei a felnőtt koszorúslányok, akik tökéletesen néznek ki, és együtt mosolyognak és bohóckodnak az online menyasszonyokkal. Régen a pici cuki kislányok kísérték az arákat az oltár elé, de manapság a legjobb barátnők kapják a főszerepet. A rokonok aranyos kislányát pedig lefokozzák rózsaszirom szórónak, a kisfiúkat meg gyűrűvivőnek. De persze, csak akkor vannak felvéve, ha az outfitjük cuki, és színben a dekorral koordinál. Amúgy ki vannak rúgva.

Izgatottan vetettem bele magam a koszorúslányos pin nézegetésbe, és azt tapasztaltam, hogy az a legelőnyösebb, ha párban vannak. Hatalmas ijedelem kerített hatalmába, amikor rájöttem, hogy fontos a tanú is, és azt szerettem volna, hogy a húgom tanú és koszorúslány is lehessen, de szerencsére kiderült, hogy ennek semmi akadálya. Felkerült a szótáramba az ESZÜ mellé (Esküvő Szervezési Ütemterv) a MOH (Made of Honor) és a BM (Bridesmaid tehát koszorúslány). Itthon a koszorúslányok rangjai nem túl fontosak, de végül arra jutottam hogy a MOH-om a nyoszolyóm, azaz nyoszolyólány. Ő az, aki az oltárhoz kíséri a menyasszonyt, ő a tanú. A MOH viszont többnyire annyit jelent, hogy ő a koszorúslányok - a továbbiakban rabszolgák - vezetője, és legfontosabb feladatai közé tartozik a leánybúcsú megszervezése. Olyan koszorúslányvezér jellegű valami. Én kombóztam a kettőt, és a hugi megnyerte az összes pozíciót. Rajta kívül kiválasztottam a legjobb barátnőimet, akikről úgy gondoltam, hogy szeretnék velük sétálni az oltárhoz, és akikkel klassz lesz tervezgetni az esküvőt.
Itt szeretném megjegyezni, hogy tényleg mindenkit kérj fel koszorúslánynak, akiről úgy gondolod, hogy szeretnéd ha ott lenne, mert én elkövettem azt a hibát, hogy kihagytam valakit, csak azért, mert úgy gondoltam, hogy túl sok koszorúslányom lesz (A MOH-al együtt 4-en voltak). Simán lehetett volna akár 5 vagy hat is, és nem éreztem volna az illető hiányát.

DIY esküvőn koszorúslánynak lenni nem csupán móka és kacagás, hanem kemény rabszolgamunka, ugyanis a kedves ara nyilván arra számít, hogy majd műhelyszerűen készülnek a csini dekorok, és köszönő ajándékok, és az egyszeri koszilány nembiztos hogy tudja, mit is vállalt be pontosan. Úgyhogy, nem árt előre tisztázni a rabszolgamunka részleteit.

Én csináltam kb. 5 facebook eventet, ahol a rabszolgák és egyéb barátnők/rokonok segítettek ragasztgatni, kivágni és festegetni. Nekem úgy tűnt, hogy élvezik a dolgot, de lehet, hogy tévedtem. ;)

Szóval, rögtön arra gondoltam, hogy valami cuki módon kéne felkérni őket, hogy áldozzák rám a hétvégéiket, és a pénzüket. Koszorúslány költség a leánybúcsú, és leánybúcsús ajcik, és ara függő, hogy a sminket, hajat, és koszorús rucit ki állja, de sanszos hogy a kosziknak is cseppen ezekből a költségekből is.
Nekiiramodtam a pineknek, és a következőt találtam:

Szerintem ez nagyon cuki, egyrészt mert kézzel írt, másrészt, mert vicces, és van benne egy apró ajándék, ami esküvős. Az egyik első dolog, amit Aliexpress-ről rendeltem, az koszorúslány gyűrű volt.

Vettem csillámpapírt a hobbiboltban, és pici dobozokat hajtogattam belőlük, ez egy gyors google "how to fold paper box" keresés után simán megvolt. A csillámos dobozkákat bevontam krepp papírral, kitömtem pirosas/narancsos dekorszalmával, még több csillámmal, és flitterrel, és a fedelükbe alkoholos arany filccel beleírtam a kis szöveget. Aztán kivágtam kartonokból köröket, meg egy őszies kartonból pici szívet, és összeragasztottam, hogy 3D legyen. Végül ráfűztem a csomós-masnis gyűrűket a körökre, minden dobozkába tettem egyet, és kész is voltam.

Amikor megkértem a lányokat, hogy legyenek koszilányok, olyan volt, mint egy mini lánykérés, csillámdobozkával és gyűrűvel. Szerintem vidám ötlet volt, és mindenkinek nagyon tetszett. Az, hogy az esküvőn felveszik-e a gyűrűcskét, az opcionális volt, de mindenki megtartotta emlékbe. :)

Ilyen lett a végeredmény:

A mi kis DIY Pinterest esküvőnk 3. rész - a zene

Minden menyasszony álma, hogy az esküvő napja tökéletes legyen. A helyszín legyen csodaszép, a hangulat legyen vidám, az ételek és italok bőségesek és finomak. És vacsora után a zene legyen olyan, amire mindenki olyat bulizik, amit sose felejt el. Mindenki táncol, mindenki mulat, akár öreg, akár fiatal.

De mégis hogyan lehet elérni a tökéletes hangulatot? Mi a titka, hogy mindenki felálljon táncolni? Mi van ha mindenki csak ülni fog?

Se nekem, se Olinak nem volt korábbi esküvős tapasztalatunk. Amiken voltunk, azok gyerekkorunkban voltak, és apró emlékfoszlányokon kívül, lényegében semmire sem emlékeztünk belőlük. Úgyhogy, mondhatjuk, hogy az első esküvő, amin résztvettünk, a sajátunk volt. Tehát fogalmunk sem volt, hogy hogy csináljuk olyanra a hangulatot, mint a beállított, agyonpostolt Pinterest képeken. Egy dologban mindenki egyetértett, hogy a kaja fontos. Szerencsére ekkorra már kiválasztottuk a helyszínt, amiről kiderült, hogy nagyon jól főznek, szóval, ezzel nem volt probléma. Tehát maradt a zene. Ez az egyik legnagyobb esküvői vita téma, ahol a modern és a hagyományos szemléletmód csattanósan ütközik össze.

Ugyanis, a tradícionális esküvőn mulatós zene szól, élő zenekar játszik. A modern, mainstream esküvőn viszont DJ szolgáltatja a jó kis buli alapanyagot. Mindenki mondhatja, hogy ez a zenei ízlés körébe tartozik, de mi teljesen mást tapasztaltunk. Előszöris, fontosnak tartom leszögezni, hogy Oli és én SOHA nem hallgatunk mulatóst, sőt valójában magyar zenét sem. Oli indie,electro, rock, és alternatív zenéket hallgat, én pop slágereket, és mindig éppen a legmodernebbet, legújabbat, legcsajszisabbat.

Ha bulizunk, akkor ilyen zenékre bulizunk. Néha belecsöppen egy kis metál, vagy rap, esetleg drum 'n' base. Egyáltalán nem magyar zenék. Úgyhogy, amikor először felmerült a DJ vs. zenekar kérdés, mindketten a DJ irányba húztunk. Hiszen, a DJ mindent le tud játszani. Ha a szüleink és korosztályuk magyaros zenét akar, azt is simán lejátsszák. Sajnos nagyon erős ellenállásba ütköztünk ebben a kérdéskörben, szinte mindennapos vita keletkezett belőle. Sok ismerősünk, és az internet zenekar-párti fele szerint az igazi hangulatot csak az élőzene tudja visszaadni. Végül rengeteg huza-vona után belefáradtunk a dologba, és beadtuk a derekunkat, az amúgy olcsóbb, 3tagú élőzenekar lett a befutó.

Az esküvő előtti napokig folyamatosan megkérdőjeleztem, hogy vajon jól döntöttünk-e? De tudtuk, hogy az idősebb korosztály szereti, sőt megszokta ezt a típusú zenét, a mi korosztályunk meg poénra veszi és ezért talán-talán-TALÁN nem lesz baj.

Nem kellett volna ennyire aggódnom, Az a helyzet, hogy hiába zárkózunk el a mulatóstól, a magyar médián át, egyszerűen mindenkinek az életébe beszivárog. Kiderült, hogy a legtöbb dalnak még a szövegét is ismertem, a Nézését meg a Járását, a Pálinkadalt mindenki el tudja dúdolni. És mindenki táncolt rá. MINDENKI. Fiatalok, idősebbek, gyerekek. Tökmindegy, hogy mi volt a zene, élő volt, ritmusa volt, vicces volt. Nem egy koncert, vagy szórakozóhely volt, ahol picit feszélyezetten, picit idegenül érzi magát az ember, hanem egy jelenlét, ami alkalmazkodott a táncolókhoz, méghozzá nagyon jól. A tánctér soha nem volt üres, a buli hajnali 6-ig tartott, pedig a vendégek déltől érkeztek a szállásokra, és 3-kor volt a templomi esküvő. Tehát egy tartalmas nap volt.

Szóval, ezek után csak azt tudom mondani, hogy az élő zene szuper hangulatot teremt. Az utolsó egy órában tettünk be egyedül néhány best-of számot, de csak azéert, hogy egy kis rock és pop is legyen.

Pinterest álom elvárások:

A valóság:

A mi kis DIY Pinterest esküvőnk 2. rész - a helyszín - elképzelések és valóság

2016 őszén kezdtem el szervezni az esküvőnket. Pontos dátumunk nem volt, Szombati napot szerettünk volna, azért, hogy az embereknek ne kelljen szabit kivennie. Miután néhány alapvető kérdésben döntést hoztunk, felkerekedtem helyszínt keresni.
Oli azt kérte hogy legyen tó a hely közelében, vagy legalábbis vízpart, ahová el lehet vonulni romantikázni, mármint oda szökhet a násznép, amikor megunta a programot. 3 hétvégére volt szükség ahhoz, hogy megnézegessem a helyszínt, a legtöbb helyen nem kértem időpontot, csak odaautókáztunk a helyszínre. A dél-délelőtti órákban a legjobb, mert a legtöbb helyen hétvégén esküvő van, ezért délután, este felé már nem engedik be a násznépet.

Klassz volt, mert a legtöbb helyen esküvőre dekoráltak, vagy már kész is volt a dekor, ezért kaptam némi betekintést a teremdekorok realitásába. Két pólust figyeltem meg: a profi dekor, amit dekoros csinál, és az eszeveszett kapkodás, ami gagyi végeredményt gyümölcsöz. A Pinteresten ezek a gagyi dekorok egyáltalán nem fellelhetők, és a nagy részük balul elsült DIY azaz csináld magad dekor.

Mindenhová a szüleimmel mentem, külön-külön, mert elváltak, de nagyon klassz volt, hogy
mindkettőjükkel megoszthattam ezt a programot. Mikor kiderült hogy csupán az ajánlatkérés 3 hétvégémet vette igénybe akkor már minimális kétségem sem volt arról, hogy az egy évre mindenképp szükség van. Főleg, hogy voltak helyek, ahol már nem volt ősz eleji időpont. Ennek amúgy, titokban nagyon örültem, mert ősz végi időpontot szerettem volna, amikor a falevelek már sárgulnak, és hűvösebb a levegő.

Miután megkaptam az árajánlatokat, rájöttem, hogy az interneten olvasott árak megfelelnek a valóságnak, és a mi esküvőnk se lesz olcsó mulatság, de benyeltük a keserű pirulát. Kiválasztottam 5 gyönyörűszép helyszínt, amikről készítettem 5 képes albumot (mindenhol fotóztam), és Oli elé tártam a tárlatot. A két kedvencem közül az egyik a Rosinante vendégház volt a Szentendrei szigeten, ami az erdőben bújik meg, nagyon romantikus, csendes, természetközeli hely. Kifejezetten tetszett, hogy Szentendrén tarthatnánk a templomi szertartást, utánna komppal kelne át a násznép a szigetre, ahol megtartanánk a vacsorát. A másik a Deák Udvarház, ami egy mezőn van, csodálatos nyugodt, pici tavas hely, és egy hosszú kacskaringós földút vezet oda, amit nagyon aranyosnak tartottam. Másik klassz előnye, hogy az ismerőseink révén a közeli Dabasról tudtunk lefoglalni néhány szolgáltatót.

Így alakult, hogy Oli a Deák Udvarházat választotta, és a Pinterestemet elárasztották a vintage képek.
Meglett a dátum, Szeptember 16, korábbi már nem volt (szerencsére :) ). Megkaptuk a pontos ajánlatot, kiválasztottuk az első vázlatát a tervezett menünek, foglalandó szobáknak, és mély sóhajjal dőltünk hátra, sínen vagyunk. Mostmár csak meg kell valósítani a pineket, az egyszerű nemigaz? Háááát....

Deák Udvarház a promóképeken:

A mi esküvőnkön: